A Magyarországi Borrendek Országos Szövetsége XIII. ünnepi kongresszusát tartotta szerdán Balatonfüreden; az ünnepi rendezvénynek elsősorban azért a balatoni üdülőhely adott otthont, mert megalapításának 25. éves jubileumára emlékezett a helybeli Balatonvín Borlovagrend.
Terts András, a Magyarországi Borrendek Országos Szövetségének elnöke köszöntötte a jubiláló balatoni (füredi) borlovagrendet, amely pontosan 25 évvel ezelőtt 1984. március 4-én alakult meg, harmadik borrendként az országban. (Az első Baján alakult 1976-ban, a második pedig Gyöngyösön 1979-ben.)
Az elnök elmondta: a 43 hazai borrend közül 32 képviselteti magát a füredi ünnepi kongresszuson, s a 124 balatoni borlovag közül is több mint 70-en jelen vannak a negyedszázados jubileumon.
A borrendi mozgalom olyan civil szerveződés, amelyben a "civil szféra szinte minden képviselője megtalálható a szőlő- és bortermelőkön kívül"; művészek, tanárok, professzorok, orvosok, közgazdászok, mérnökök, jogászok, politikusok és még lehetne hosszan sorolni - vélekedett a borrendek országos elnöke. Hangsúlyozta, hogy a Balatonfüred-Csopak borvidék kiemelkedő jelentőségű az országban, a Balatonvín Borlovagrend pedig meghatározó szereplője a hazai borrendeknek.
Az elnök ezt követően bejelentette, hogy a szövetség által évente egy alkalommal, egy személynek, vagy szervezetnek adományozandó kitüntetést, a Pro Víno Hungarico elismerést idén Balatonfüred városának ítélték oda. Pro Víno érdemérmet kapott a balatonfüredi Varga István, a Balatonvín Borlovagrend alapítója.
Bóka István, Balatonfüred polgármestere - aki maga is tagja az ünneplő borrendnek - a kitüntetést megköszönve azt hangsúlyozta, hogy az üdülőhely 1987-ben megkapta a Szőlő és bor nemzetközi városa címet. Mint mondta: őrzik a hagyomnányokat, a mai borászatok pedig nagyszerű eredményeket érnek el. A főleg turizmusból élő Füreden szinte nincs olyan hónap, hogy ne lenne szőlészettel és borászattal kapcsolatos rendezvény - hangsúlyozta a polgármester.
Lasztovicza Jenő, a Veszprém Megyei Közgyűlés elnöke elmondta: mielőtt politikával foglalkozott, több mint 20 éven át szintén borászként dolgozott a badacsonyi borvidéken. Beszédében utalt arra, hogy 20-25 évvel ezelőtt még mintegy 150 ezer hektárnyi szőlőültetvény volt az országban, ma pedig már csak 70 ezer lehet. Szomorúan tapasztalja azt is, hogy szinte nincs a borászkodásnak, "ennek a gyönyörű mesterségnek" utánpótlása a fiatalok köréből - mondta a megyegyűlés elnöke, hangsúlyozva ugyanakkor azt is, miszerint büszkeséggel tölti el viszont az, hogy Veszprém megye négy borvidéket is magáénak mondhat.
Glatz Ferenc akadémikus, a jubiláló Balatonvín Borrend tagja beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a vidéki térségek fejlesztése elengedhetetlen, s mindenek előtt munkahelyeket szükséges teremteni. "A jó gazdaságpolitikát azon mérem, hogy mennyi munkahelyet teremt" - hangsúlyozta, megjegyezve: azért tartja első számú kérdésnek a vidék fejlesztését, mert a mezőgazdálkodás - ezen belül a szőlő- és bortermelés - olyan "lokális aktivitás", amely munkahelyeket teremt és tart meg. Mint mondta: az Audi cég csökkentheti a motorok előállítását és elküld embereket, de a földeket nem lehet elvinni, s azokat meg kell művelni.
Az ünnepi kongresszuson bemutatták a 25. éves jubileumra megjelent Balatonvín Borlovagrend a Balatonfüred-Csopak Borvidéken (1984-2209.) című könyvet. A 260 oldalas, fotókkal gazdagon illusztrált kötetet Gubicza Ferenc, a füredi borlovagrend nagymestere szerkesztette.
