Balaton

A magyar turizmus rugalmasan alkalmazkodik a válság hatására kialakult körülményekhez, és ebben kívánja segíteni a magyar turisztikai vállalkozásokat.

Balatonfüred – Több, mint egymilliárd forintos városrehabilitációs program indul útjára a Balaton-parti településen. Az üdülőrész átépítése után ezúttal Füred óvárosát fejlesztik, több épület megújul, részben új funkciót kap, az egykori faluközpont karakteresebb lesz.

- Ez volt az eddigi legbonyolultabb pályázatunk, hiszen többféle érdeket és szempontrendszert kellett összehangolnunk. 

Ez egy soha vissza nem térő alkalom az óvárosi rész rehabilitációjára, ezért azokat a fejlesztéseket, amiket a program nem támogat igyekszünk önkormányzati illetve magántőke bevonásával megvalósítani – vélekedett a délelőtt tartott városházi sajtótájékoztatón dr. Bóka István, aki kiemelte, a reformkori illetve az arácsi városrész után ez a harmadik átfogó városrehabilitációs program Füreden. 

A polgármester kérdésünkre elmondta, egyelőre nem látni még tisztán, hogy a városnak pontosan mennyi önrészt kell biztosítania a beruházásokhoz, egyelőre úgy tűnik, hogy 250 millió forintot adnak az uniós projekt megvalósulásához ezen felül pedig várhatóan mintegy háromszáz millió forintot költenek majd a pályázat által nem támogatott fejlesztésekre, de ezek esetében magántőkére is számítanak. 

A Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke kiemelte: a brit minta alapján készített pályázat igen összetett volt, mivel annak a gazdasági-, közösségi-, közszolgáltatási funkciók erősítése mellett tartalmaznia kellett a közterületek rehabilitációját valamint a műemlékvédelmet is. 

- Kiváló pályázatot írt Füred, ezért kapott ilyen magas, a projekt 71 százalékát fedező több, mint hatszáz milliós támogatást. 

Itt évek óta tudatos városfejlesztés zajlik, a megye, de az egész régió is büszke lehet Balatonfüredre – hangsúlyozta Pál Béla, aki hozzátette, ezzel együtt ebben a ciklusban több, mint két és félmilliárd forint uniós támogatást kapott eddig Balatonfüred.

Veszprém - A Balatoni Halászati Zrt. az idén kezdeményezi a pontytilalom feloldását. Mindezt a Bakony-Balaton Horgász Szövetség (BBHSZ) küldöttközgyűlésén jelentette be a cég első embere.

Minden mozgásban, semmi sem állandó - dr. Táncsics Aladár, a BBHSZ elnöke e meglepő, de nagyon is időszerű és helytálló mondattal nyitotta meg a szövetség éves rendes küldöttközgyűlését. 

Kifejtette, a szervezetnek, a horgászoknak is alkalmazkodniuk kell a megváltozott körülményekhez. A szövetség struktúrája is változott, szétválasztották az ifjúsági és verseny munkát: a létrehozott ifjúsági és oktatási bizottság vezetője Heiter Sándor, a horgász sport bizottság vezetője pedig Tóth István lett.

A tagság elkedvetlenedett, egyfajta elidegenedés tapasztalható az önként vállalt hobbitól, fogalmazott Rajnai Árpád, a szervezet ügyvezető elnöke. Pedig a szövetség taglétszáma folyamatosan emelkedik, tavaly 42 tagegyesület 8390 horgásza volt a tagjuk. 

Beszámolójában megfogalmazta, felelősséget éreznek a térség horgászvizeiért, a horgászok számára kedvező működtetéséért, ezért a szövetség számtalan rendezvényen képviseltette magát, többet maga szervezett. Erősítették partneri kapcsolataikat. A jövőben is a az érdekvédelmi, érdekképviseleti munkát helyezik az előtérbe.

A küldöttközgyűlésen elhangzott, a szövetség vezetése az elmúlt héten tárgyalt dr. Suchmann Tamással, a Balaton Fejlesztési Tanács elnökével, vele is a balatoni horgászturizmus fejlesztése érdekében próbálnak összefogni.

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a Magyar Országos Horgász Szövetséggel közösen tavaly környezetvédelmi napot hirdetett. Az elvégzett teljesítményéért a Badacsony Sporthorgász Egyesület elismerő oklevelet vehetett át.

A közgyűlésen jelen volt Kiss György Károly, a Balatoni Halászati Zrt. elnök-vezérigazgatója, aki elmondta, a cégnél áttértek a keresztéves telepítésre, eszerint április 1. és március 31. között legalább 350 tonna pontyot tesznek a tóba. 

Arról is tájékoztatott, hogy az idén kezdeményezik a balatoni pontytilalom feloldását, mert tavaly úgy tapasztalták, hogy ennek nem sok értelme van.

Múlt hét közepén Magyarország déli részén a napos tavasz, északon a ködös tél volt az úr. A ködös vidék határán tíz foknál is nagyobb hőmérsékleti ugrás jelentkezett.

A felvétel északi, felső részén a ködtenger látszik. A köd fölé emelkedett a Bakony magasabb része, és – a kép bal szélének felső részén – a Kőszegi-hegység gerince is. Délen a napfényben fürdő tájak látszanak. A Balaton nyugati oldalán fehér a táj, ennek egy része szintén derült, de havas: a zalai dombokon ugyanúgy megmaradt a téli csapadék, mint a Magas-Bakonyban.
 

A köd déli határa érdekes helyi formákat mutat, sok helyütt követi a helyi dombok és völgyek alakját. Érdekesen tölti ki a köd a Balatont is: a keleti medencét mintegy száz méter vastagságban lepi el; ezt a réteget gátként tartja meg a Tihanyi-félsziget. A nyugati medence nagy részén a köd pedig már egészen vékony, pár méteres, épp csak elhomályosítja a tó megszokott türkiz színét.

Viharos, akár 100 kilométer/órás szélre és intenzív havazásra kell számítani éjszaka a Dunántúlon Fodor Zoltán, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa szerint

Az ügyeletes meteorológus elmondta, az ország észak-nyugati részén, Sopron környékén már most is 70-80 kilométer/órás széllökéseket mérnek, a következő órákban pedig a Dunántúl egyre nagyobb területén várhatóak viharos széllökések, amelyeknek ereje csak hétfőn fog mérséklődni.
Tájékoztatása szerint a széllökések ereje többnyire 60 és 90 kilométer/óra között lesz, azonban a magasabban fekvő területeken, például a Dunántúli-középhegységben, valamint a Balaton környékén erősebb, akár 90-100 kilométer/órás szél is lehet.

Fodor Zoltán közlése szerint közlekedés szempontjából jelentős gondot okoz, hogy az eső, havas eső havazásba megy át, amely az éjféli órákig a Duna vonaláig terjed majd.
A Dunántúlon a hétfő reggeli órákig több helyen 2-10 centiméternyi hó hullhat, de lesznek olyan területek a Dunántúli-középhegységtől északra, például Veszprém és Komárom-Esztergom megyében, ahol akár 10-20 centiméter hó is eshet - mondta a meteorológus, hozzátéve: egész éjszaka hófúvásokra kell számítani az országrészben.

Hat héttel a sármelléki Fly Balaton repülőtér tervezett újraindítása előtt még egyetlen járatra sincs szerződése a légikikötőt üzemeltető cégnek. A vállalat tárgyal a lehetséges partnerekkel, ugyanakkor állami segítséget vár - mondta a Független Hírügynökségnek Kiss Antal, a Cape Clear Aviation Kft (CCA Kft). kommunikációs ügynökségének vezetője.

A környékbeli szállodatulajdonosok attól tartanak, hogy több tízezer turistát veszítenek el, ha nem jönnek járatok.A sármelléki repteret tavaly ősszel zárták be ideiglenesen, miután a Ryanair légitársaság leállította a légikikötőbe indított menetrendszerinti járatait. Akkor a repteret üzemeltető társaság azt ígérte: idén március végén újra nyitnak. Most a Fly Balaton Airport internetes oldalán a "Járatok" kategóriára kattintva csak egy üres oldalt talál az érdeklődő. Kiss Antal elmondta: tárgyalnak az idei járatokról. Hogy lesznek-e, az az azokat indító társaságoktól függ. Kiss Antal nem erősítette meg azt az értesülést miszerint pénzügyi gondokkal küzdene a repteret üzemeltető cég, ugyanakkor úgy vélte, hogy a reptér révén keletkező költségvetési bevétel egy részét vissza kellene forgatni a vállalkozásba.

Suchman Tamás, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke a Független Hírügynökség kérdésére úgy nyilatkozott: "a magyar államnak nagyon fontos érdeke fűződik ahhoz, hogy Sármellék működjön". Hozzátette: tárgyalnak a turizmusban érdekelt cégekkel az anyagi segítségnyújtásról. Felmerült az is, hogy csökkentik a repülőtér működtetésért az államnak befizetett összeg nagyságát. Molnár Ágnes, a hévízi Hotel Európa vezérigazgató helyettese a Független Hírügynökségnek azt mondta: csak az ő szállodájukban évi tízezer vendégéjszakát töltenek el évente azok a turisták, akik a sármelléki repülőtérre érkeznek. A vezérigazgató helyettes szerint kétséges, hogy a többnyire Hamburgból, Düsseldorfból, vagy Oroszországból érkező turisták busszal is eljönnének-e ide. Február végétől már nem Sármelléken működik a DHL Express Nyugat-dunántúli logisztikai központja - ezt a cég Marketing Manager-e, Szilágyi Nóra közleményben tudatta a Független Hírügynökséggel. A Magyar Turizmus Rt. szintén kiadott egy közleményt, amelyben három "forgatókönyvet" vázolnak fel a repülőtér jövőjével kapcsolatban.

A "pesszimista" előrejelzés szerint a légikikötő tulajdonosa nem talál befektetőt, ezért be kell zárni a repteret. Az optimista változat szerint sikerül új befektetőt találni, aki vállalja az üzemeltetést, kifizeti a reptér adósságait és még az idei szezonban újraindulhat a légi forgalom Sármelléken. A realista szemléletmód szerint a tulajdonos ugyan talál új befektetőt, de az üzemeltetés átvételével kapcsolatos teendők elhúzódnak, és leghamarabb csak a szezon végén tud új járatokat fogadni a repülőtér.

A honvédség által birtokolt és használt természetes területek egyik fő jellemzője, hogy a nagyközönségtől való elszigeteltségük miatt viszonylag érintetlenül őrizték meg a természetes élőhelyeket. A természetvédelmi szempontból értékes, gyakran hatalmas kiterjedésű területek többsége a Natura 2000 hálózat része. Ezek közül több terület is részesült már támogatásban a LIFE közösségi program költségvetéséből. Magyarországon a „Kelet-Bakony” projekt az első LIFE+ program által támogatott természetvédelmi akciócsomag.

A nyertes pályázat a Natura 2000-es hálózat továbbfejlesztését kívánja elősegíteni a projekt által érintett területeken. A kelet-bakonyi hegyek gyakorló lőterein és azok környezetében kiemelt fontosságú élőhelyek és jelölő fajok találhatóak. A terület már hosszú évek óta katonai használatban van, amely magába foglal különböző gyakorlatokat, éleslövészetet is. Bár a régió biodiverzitása aránylag jól megőrzött, sok olyan természetes folyamat és katonai tevékenység veszélyezteti, amelyeket a projekt megakadályoz, illetve mérsékel.

A projekt öt éves időtartama alatt megállítja a kiemelt fontosságú élőhelyek (mint például a pannon molyhos tölgyesek, szubpannon sztyeppék) leromlásának folyamatát és megőriz olyan védett fajokat, mint a kerecsensólyom és a parlagi sas. Ennek érdekében kerül sor a katonai tevékenység miatt keletkezett tüzek megelőzésére, a területek gazdálkodók által történő legeltetések bevezetésére, a fenyőerdők helyett őshonos lombos erdők telepítésére, egykori katonai létesítmények felszámolására, valamint a területek rekultivációjára.

A pályázatot benyújtó konzorcium egy olyan kezelési tervet dolgoz ki, amely a jövőben is biztosítani fogja a katonai, illetve természetvédelmi tevékenységek párhuzamos lebonyolítását. A katonai és természetvédelmi hatóságok Kelet-Bakony térségben végzett közös munkája a későbbiekben más területeken is folytatódhat.

A Honvédelmi Minisztérium Infrastrukturális Ügynökség, a HM VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt., a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság és az Aquaprofit Zrt. konzorcium összesen 2 millió 238 ezer 642 eurót fordíthat rekonstrukciós munkákra. Az összeg 75%-a uniós finanszírozású, 25%-a pedig a partnerek önrésze.
 

Rendre megolvadt a Balaton jege, így a Szántód és Tihany közötti kompközlekedés szerdától újra indul. Az menetrend szerint óránként közlekedő komp Szántódról mindennap 7.00 órakor, Tihanyból 7.30-kor indul, és Szántódról 17-óráig, Tihanyból 17.30-ig közlekedik. A menetrendi személyhajó-közlekedés április közepétől indul újra a Balatonon.

Nyáron a Balaton-felvidék környékén pihenők kedvelt programja a tapolcai tavasbarlang látogatása
Nyáron a Balaton-felvidék környékén pihenők kedvelt programja a tapolcai tavasbarlang látogatása, melyen utcai öltözékben is végig lehet csónakázni. Sokan nem is tudják, hogy a barlang – rövidített nyitva tartással ugyan –, de télen is várja az érdeklődőket.

A barlangrendszerben áramló 18–20 fokos víznek köszönhetően a klíma most enyhébb, mint a szabad levegőn, és a főszezonban jellemző sorban állással sem kell számolni. A négy kilométeres járatrendszerből ma két és fél kilométer csónakázható be. A változó mélységű, zöldes színű, kristálytiszta vízen haladva néhol az alsóbb termekbe levezető járatok is jól láthatók. Gyakran feltűnnek a helyiek által csak csetrinek hívott fürge csellék.

Az apró halak a barlang élővilágának legfeltűnőbb képviselői. A csónakázó út több csarnokon átvezet, melyek közül a legnagyobb, a Lóczy-terem mely csaknem 20 méter hosszú és 8 méter magas.

A téli nyitva tartás március 14-ig van érvényben, addig a barlang többnyire csak hétvégén van nyitva. Előzetes egyeztetés alapján azonban csoportoknak hétköznap is rendelkezésére állnak a csónakok.
 

Védett lesz az idei bor. A következő tihanyi szüret szőlőjéből erjedő bort már eredetvédett címkével ellátott palackokba tölthetik a borosgazdák. Az eredetvédelmet január 1-től miniszteri rendelet biztosítja. Az út azonban hosszú volt idáig, avatott be minket egy tihanyi borász.Tihany a hatodik az eredetvédelemmel rendelkező szőlőterületek sorában. A szűk körű társaságba korábban a somlói, az egri, a villányi, a tokaji és a Duna-menti borvidék lépett be. Az eredetvédelmet az uniós borreform is előírja, így hamarosan minden egyes borvidéknek teljesítenie kell az ezzel járó rendelkezéseket.

A hidegebb időben újra kialakuló jégrétegen sportolni kifejezetten életveszélyes.

Senkit ne tévesszen meg, hogy a hidegebb időjárás miatt újra jegesedik a Balaton, mert a kialakuló jégréteg alkalmatlan a sportolásra, sőt kifejezetten életveszélyes - mondta Nagy Jenő, a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság megbízott vezetője szombaton.

A meteorológiai állomás jelzései szerint a fagyos éjszakák után pár nap múlva melegedni fog az idő, így nem várható, hogy ismét kellő vastagságúra hízik a tó jege a korcsolyázáshoz - tette hozzá Nagy Jenő.

(Forrás: metropol.hu)

Félmilliárd forintot költhetnek Fonyódon a városközpont felújítására, átalakítására - a város pályázatának sikeréről a képviselő-testületi ülésen számolt be elsőként Hídvégi József polgármester.

(Forrás:Sonline)

Néhány hete érdekes eset történt a Balaton partján. Egy helyi lakos forralt bort osztogatott a befagyott tó partján az átfázott sportolóknak, sőt néhány pár korcsolyát is hozott magával, hogy azok is csúszkálhassanak egyet, akiknek nincs saját korijuk. A szolgáltatásokért nem kért pénzt, csak egy befőttesüveget helyezett ki becsületkasszaként.
 

A káka tövén is csomót kereső barátok körében már a helyszínen is felmerült a gondolat, hogy a kedves szolgáltatások mögött valójában alig burkolt adóelkerülő tevékenység folyik, hiszen itt pénzt fizetünk valamiért, amiért nem kapunk számlát, így tehát valószínűleg adót sem fizet utána az egyébként végtelenül szimpatikus úriember. Mivel a vitában nem jutottunk dűlőre, megkérdeztünk két adószakértőt, vajon mit gondolnak a becsületkassza intézményéről. Láss csodát, ők sem jutottak dűlőre!

Veszprémi István, a Deloitte adópartnere szerint az Szja törvény 1. számú mellékletének 7.2 pontja alapján ez juttatás (magánszemély által más magánszemély részére ingyenesen juttatott vagyoni érték) a magánszemély oldaláról adómentes. Az önkéntes befizetés nem a termékértékesítésre vagy szolgáltatásnyújtásra tekintettel történik, amennyiben az azt igénybe vevők akár úgy is dönthetnek, hogy nem dobnak be egy fillért sem a becsületkasszába és ezért őket semmilyen retorzió nem éri. Az adománytól függetlenül ugyanis ugyanúgy kapnak forralt bort, illetve tovább korcsolyázhatnak a kölcsön korcsolyákkal. Emiatt az adott összeg nem tekinthető az ott igénybe vehető szolgáltatások és termékek ellenértékének és az így levont következtetés egybecseng az Szja tv-hez fűzött magyarázattal, ami szintén az "ellenérték jelleg" hiánya okán nyilvánítja adómentesnek a fenti juttatásokat.

A neve elhallgatását kérő ellenérdekelt adószakértő szerint azonban igenis van kapcsolat a termékértékesítésé és szolgáltatásnyújtás, illetve a becsületkasszába történő befizetés között. Bár hivatalos retorzió nem érheti a nem fizető alanyokat, a társadalmi szokásjog azonban elvárja, hogy az elfogyasztott javak és szolgáltatások után fizessünk, vagyis megvalósul az ellenérték jelleg fizetéskor. (Különben "kinézték" volna a nem fizetőt.) Maga a szolgáltató is nagy valószínűséggel pénzszerzési céllal kínált forralt bort, illetve kölcsön korcsolyát az arra járóknak, még akkor is, ha nem határozott meg pontos árat. Ebben az esetben azonban számlaadás- és adóköteles lenne a tevékenység.

A kérdés számos vetületet hordoz, azon túl, hogy senki nem szeretne jótéteményeiért egy APEH-büntetést a nyakába. Hogy csak egy példát mondjunk: az ingyenes újságot osztogató hajléktalan számlaköteles lenne, aki viszont csak kéreget, az nem? Kíváncsian várjuk a véleményeket, akár az adóhatóságét is...

(Forrás: penzcentrum.hu)

Az idegenforgalmi adót befizető magánszemélyek a kurtaxa 50 százalékát kapják vissza a kártyára, míg a szállodák és panziók által kiváltott plasztikkártyára az önkormányzat vendégéjszakánként harminc forintot ír jóvá.

Balatonfüred önkormányzata ebben az évben a Balatonfüredi Yacht Clubbal karöltve február 7-én, szombaton rendezi meg a díjátadással, műsorral egybekötött hagyományos sportbálját, melyre minden érdeklődőt szeretettel várnak.

Az este 7-kor kezdődő bál helyszíne a Balaton Szabadidő- és Konferencia Központ (Sportcsarnok) küzdőtere.

Szintén a hagyományoknak megfelelően ezen a fórumon adják át a Balatonfüred Sportjárt kitüntetést.

A bálra szóló belépőket a Tourinform Irodában, az egyesületi vezetőknél, illetve a Sportcsarnokban lehet megvásárolni. A résztvevőket svédasztalos vacsorával, meglepetés műsorral, értékes tombolatárgyakkal várják. A báli zenét a Sunny Dance Band szolgáltatja.

VEHIR

Keszthely is bekapcsolódott a 40. Magyar Filmszemle programjába. Péntektől hétfőig 13 filmet nézhet meg a közönség a Balaton Színházban. A vetítésekre a belépés ingyenes.

Budapesten már a hét elején megkezdődtek a vetítések a Magyar Filmszemle keretében, az ünnepélyes megnyitó majd csütörtökön lesz a fővárosban, a filmszemlét Törőcsik Mari színművész nyitja meg. A 40. Magyar Filmszemle február 3-án zárul, - a nyitó-és záróünnepségen számos díjat adnak majd át.

Közel 350 filmet neveztek a szemlére -az előzsűri döntése alapján 100 alkotást vetítenek - több helyszínen. A filmek listája és a program megtekinthető a www.magyarfilmszemle.hu internetes oldalon.

Idén hat vidéki város is bekapcsolódott a Magyar Filmszemle programjába- köztük Keszthely is. Pénteken, szombaton, vasárnap és hétfőn lesznek a filmvetítések a Balaton Színházban, dokumentum-, ismeretterjesztő-, kísérleti-, és kisjátékfilmeket, valamint egyetemisták vizsgafilmjeit nézhetik meg az érdeklődők. A Balaton színházban- a 40. Magyar Filmszemle keretében- három nap alatt 13 filmet vetítenek.

TV Keszthely

Somogyban a belföldi turisták száma emelkedett tavaly, Kaposváron pedig a külföldieké. A tourinform iroda is rekordot döntött, soha ennyien nem keresték meg őket. Még svájciak is jöttek. Viszont az ide érkezők átlagosan csak két-három napot tartózkodnak itt.

A Meridian! Travel 130 oldalas exkluzív holland utazási magazin januári számában kétoldalas cikk népszerűsíti a Balaton régió kerékpáros-, golf - és lovasturisztikai kínálatát.

A magyar tenger körüli aktív üdülési lehetőségeket bemutató írás a Magyar Turizmus Zrt. és a Time-out Reizen holland utazásszervező cég együttműködésében jelent meg.

Drága és veszélyes sport. A jégvitorlázás mégis akkora élmény, hogy aki egyszer kipróbálja, nem akarja majd abbahagyni. Rendeztünk már igen sikeres vb-t, egy magyar az első tízben végzett a most befejeződött Eb-n, mégis alig tudunk valamit erről a különleges sportról.

Fél hétkor arra ébredtem, hogy van szél. Rohantam a szánkóhoz, tettem a jégre, amilyen gyorsan csak tudtam. Nemsokára hatvannal hasítottam a befagyott Balatonon, előttem hatalmas sárga tepsi volt a felkelő nap, körülöttem teljes csend, csak a korcsolyákat hallottam. Száguldottam végig az aranyhídon, sehol senki, az enyém volt mind az 500 négyzetkilométer. Ez húsz éve volt, és soha nem felejtem el meséli Koltay Gusztáv.

Egy átlagos évben mindössze tíz olyan nap van ugyanis, amikor Magyarországon jégvitorlázásra alkalmas jeget találunk, és még némi szél is fúj. Ez jó esetben két, egyébként egyetlen olyan hétvégét jelent, amikor egy dolgozó ember ennek a hobbinak élhet. Réadásul egy olyan sporteszköz, mellyel esélyünk lehet jó eredményt elérni, másfél- kétmillió forint, mondja a magyar szövetség elnöke.

A jégvitorlázás Skandináviából indult hódító útjára az 1800-as években, legismertebb típusa ma a DN rövidítésű hajóosztály. A DN rövidítésnek sem a vitorlázáshoz, sem a jéghez nincs köze, a Detroit News nevű újságról kapta a nevét, melynek alkalmazottai 1936-ban építettek egy kicsi, gyors, egyszerű vitorlával hajtott szánt. Leírásuk alapján bárki otthon is gyárthatott (és gyárthat a mai napig) ilyet magának, a hajóosztály az egyszerűség és relatív olcsóság miatt lett sikeres.

Pataki Attila versenyző, a szakág nemzetközi kapcsolatokat építő aktív tagja elmesélte, hogy már az 1800-as évek végén hasították jégvitorlások a Balaton jegét. A 1940-es évek elejére egész nagy, kétszemélyes hajókból álló flotta volt a tavon, ami sajnálatos módon a második világháborúban teljesen megsemmisült. Később újjáéledt a sportág, és a hetvenes években megjelentek az első, még otthon barkácsolt DN hajók az országban, melyek egy részét ma is használják kedvtelési célokra.

A modern versenyhajók a 90-es években jelentek meg, az évtized végén pedig megalakult a hazai DN hajóosztály, mely 2002-ben lépett be a nemzetközi szervezetbe. Két évvel később a Balatonon rendezték a világbajnokságot, a hibátlan jégnek és a hatos szélnek köszönhetően az egyik versenyző 136 kilométer per órás sebességgel száguldott GPS-e szerint. Sokak szerint ez volt minden idők legjobb világversenye, ami a füredi jég megrepedése miatt egyébként majdnem elmaradt a főszervező, Koltay Gusztáv elmondása szerint.

A világversenyek pontos helyét és időpontját egyébként hiába tűzik ki egy évvel korábban, számtalan körülmény közbejöhet. Hiányozhat az adott napon az ideális jég, vagy a szél, de néhány centis lehullott hó is megakadályozhatja a versenyt. Ilyenkor az utolsó pillanatban helyszínt módosítanak, és az egész mezőny átteszi a székhelyét.

Szentpétervár, Eb 2009

A nemzetközi szervezetben 17 ország van, mi vagyunk a legdélibb fekvésű állam. Ötven regisztrált sportolónk közül húsz-harminc versenyeken is indul, és annak ellenére, hogy az ország fekvése nem mondható ideálisnak, szép eredményeket érnek el. A cikk megjelenésének napján befejeződött szentpétervári DN Eb-n legjobb versenyzőnk, Hamrák Péter a kilencedik lett. Aki kiegyensúlyozott, jó szereplésének köszönhetően a világranglista 14. helyezettje. Mindezt egy 200-250 fős nemzetközi versenyeken rendszeresen induló mezőnyben érte el, mondta el Pataki Attila, akit Szentpéterváron, egy futam után sikerült felhívnunk. Ő a maga mezőnyében a 39. lett, fia a hetedik.

A magyarok általában jelentős vitorlás múlttal a hátuk mögött mennek a jégre, így a versenyzők nem feltétlenül a legfiatalabb korosztály tagjai közül kerülnek ki. Nincs ez mindenhol így, Észak- Amerikában inkább az extrémsportolók ülnek DN hajóba, sokszor vitorlás múlt nélkül. Ez csak annak furcsa, aki nem próbálta a sportot, mondja Koltay Gusztáv. A szánkó (ez a sporteszköz neve DN körökben) csendes napokon negyvennel, jó szélben száz km/óra fölött hasítja a jeget, és nincs fék, ami segítene megállni.

A Balatoni Vízügyi Kirendeltség és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park szakemberei közösen koordinálják a Balatonon a nádvágást. Idén sem az időjárás, sem a csökkentett költségvetés nem kedvezett a munkálatoknak.

A jég rövid időre lehetővé tette a vízben álló nádasok tervszerű vágását, azonban az időjárás nem kedvez a további aratásnak. A későbbiekben csak a kijelölt szárazulati nádasokban tudják folytatni a munkát, tudtuk meg a Balaton-felvidéki Nemzeti Parktól, melynek szakemberei a vízügyesekkel közösen készítik el a tervet a nádaratáshoz.

Hanga Csaba, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság balatoni kirendeltségének helyettes vezetője elmondta: idén ötven hektárral kevesebb nádat aratnak le, mint tavaly. Akkor 15 millió, idén csak 8 millió forint jut a Balatonon az úgynevezett vízminőség-javító, tisztító nádaratásra.

Az ideális az lenne, ha legalább három évente mindenhol le tudnák vágni a nádat, ehhez évente 200 hektár aratására lenne szükség. Ez tavaly sikerült is, idén azonban csak 150 hektárt tudnak levágni, becsülte a learatott nád mennyiségét múlt hét végén Hanga Csaba.

Ha a nádat nem vágják le, elrohad és lebomlik. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park szakemberei szerint ez természetvédelmi szempontból nem biztos, hogy káros, más szakterületek képviselői szerint ugyanakkor a tóba kerülő szerves anyag rontja a vízminőséget. Ezért van szükség az aratásra.

Idén öt vállalkozó 19 helyen végzi a vízminőség-javító, tisztító nádaratást a Balatonon. Ezen kívül vannak egyéni aratók is. Ezek lehetnek horgászegyesületek, önkormányzatok, magánszemélyek.

A 2009-ben február 26-án negyedik alkalommal megrendezett Torkos Csütörtök kampányt a Magyar Turizmus Zrt. szervezi. Az elmúlt három évben az eseményre beregisztrált éttermek száma évről évre közel megduplázódott, így tavaly már több mint 1100 étteremben lehetett féláron -torkoskodni-, amikor már nemcsak éttermek, hanem egyéb vendéglátóhelyek, például cukrászdák is csatlakoztak a féláras akcióhoz.

Az utóbbi napok időjárásának következtében a Balaton jege meggyengült, hogy mostanra életveszélyessé vált. Az erős olvadásban levő jég vastagsága már teljesen bizonytalan, így az már teljesen alkalmatlan a korcsolyázásra, sportolásra.

Az utóbbi napok időjárásának következtében a Balaton jege meggyengült, mostanra életveszélyessé vált. Az erős olvadásban levő jég vastagsága már teljesen bizonytalan, így az már teljesen alkalmatlan a korcsolyázásra, sportolásra.